2009. február 15., vasárnap

MÉZZEL, GRÍZZEL...

Minimum 20 éve ettem utoljára grízes-mézes sütit, gyerekkorom egyik kedvenc finomságát. Hogy honnan jutott eszembe, arról fogalmam sincs, mindenesetre kitaláltuk, hogy süssünk ilyet, de kevésbé legyen édes, cukros és vajas. Nagyon finom lett.
Mi nem adtunk hozzá cukrot, csak ami a lekvárban volt:). Egyébként nem sok közöm volt hozzá, tulajdonképpen Ali csinálta.

tészta:
500 teljesőrlésű búzaliszt + 1 kávéskanál szódabikarbóna
40 g vaj
2 tojás
150 g méz
2 evőkanál tejföl

gríz:
110 g teljes őrlésű gríz
7 dl tej
140 g méz
1 egész kezeletlen citrom reszelt héja + fele leve
40 g vaj

baracklekvár

A tésztáhozvalókat összegyúrta, 4 részre osztotta, kinyújtotta, kb 160 fokos sütőben egyenként készre sütötte.

A töltelék: Tejben megfőzte a darát, belekeverte a citromot, vajat, mézet.

tészta, dara, tészta, lekvár, tészta, dara, tészta.
egy éjszaka hidegen pihentettük majd gyorsan megettük:).

2 megjegyzés:

eccehomofaber írta...

Óóó, köszönöm szépen! Épp a minap az Iparművészeti Múőzeumban az Öltés művészete című csodás kiállításon ettünk Dominóval egy Marlenka nevű sütiti, iylensmi íze volt csak citrom nélkül. Emlékszem én is a gyerekkoromra, de valahogy kimaradt belőle, hogyan készül. Szerintem Dominónak idén valami iylesféle krémes-édes csodát fogok sütni arra a bizonyos napra, ami igen közel esik a P-Sz-család egyik kedves hölgytagjának bizonyos jeles napjához :-)

agnes írta...

Indi, igen, az egyikhez nagyon közel esik, de szerintem a másikkal épp egybeesik:))). Szonja április 7-én 7 éves lesz:)